• Kezdj�k a legelej�n, rendben? – aj�nlotta Wesley komolyan, de m�gis higgadtan. Mi a l�nyokkal egy�ntet�en b�lintottunk �s v�rtuk a folytat�st. Nagyon irigyeltem �t, hogy ennyire nyugodt term�szettel rendelkezett. �n minden voltam, csak nyugodt nem. – Mi lenne, ha el�sz�r megv�laszoln�nk a ti k�rd�seiteket, azt�n r�t�rn�nk m�g azokra a dolgokra is, amit mindenk�ppen tudnotok kell? – tette hozz� komoly hangon, mi pedig ism�t b�lintottunk.  – Rendben. Akkor szerintem kezdje el Bella, azt�n haladjunk sz�pen sorban.
• Hogyan tudn�nk ezeket a v�ltoz�sokat kord�ban tartani? – tettem fel tal�n a legfontosabb k�rd�st, melyre mindannyian szerett�nk volna v�laszt kapni– Ok�, hogy el�j�n, ha hirtelen m�rges leszek valami miatt, vagy nagyon szomor�, de ez egyszer�en elviselhetetlen. Nem tudom csak �gy sim�n elnyomni az �rzelmeimet �s az �rz�seimet minden egyes alkalommal. Ez egyszer�en lehetetlen feladat – magyar�ztam, mik�zben mindk�t fi� helyesl�en b�lintott. – K�l�nben is, a minap majdnem lebuktam a szomsz�dom el�tt. A l�nyok szerencs�re ott voltak, �s megmentett�k a helyzetet. Ilyen viszont nem fordulhat el� m�g egyszer. M�g a v�g�n k�s�rleti l�nyk�nt v�gzem valami laborat�riumban �s azt meg v�gk�pp nem akarom – tettem hozz� f�lelemmel teli hangon, mire mind a k�t fi�, kikerekedett szemekkel n�zett r�m, a l�nyok viszont kuncogtak a vicces befejez�semen. Tiszt�ban voltam vele, hogy az �n szemsz�nem teljesen elt�rt a megszokott �rnyalat�t�l.
• Ne agg�djatok, id�vel ezek a v�ltoz�sok minimaliz�l�dni fognak – sz�lalt meg Elliott, mik�zben �sszekulcsolta kezeit az asztal felett, �s v�gign�zett rajtunk.  – Amig nem bar�tkoztok meg teljesen ezzel az eg�sszel, ami veletek t�rt�nt �s nem tanulj�tok meg kezelni a k�pess�geiteket, amit megszereztetek, addig m�g el�g sokszor meg fog ez t�rt�nni – vil�gos�tott fel minket mindentud�an. – De ha odafigyeltek, �s kord�ban tartj�tok az �rzelmeiteket, hogy ne hatalmasodjon el rajtatok az �rz�s, amit abban a pillanatban �reztek, akkor m�r nagyj�b�l meg is el�zt�tek a bajt. Nem fognak m�r megjelenni a f�lek, �s a farok sem. Viszont a szemsz�netek att�l f�ggetlen�l m�g v�ltozni fog – tette hozz� nyugodtan, b�r �szrevev�d�tt, hogy csak Wesley miatt fogta vissza mag�t.
• �s a k�pess�geinket m�gis hogyan tanuljuk meg kezelni? – tette fel a k�vetkez� k�rd�st Orsi, Elliott sz�m�ra, aki a v�laszad�si lehet�s�get v�g�l �tadta Wesley-nek.
• Szerintem egyszer�bb lenne, ha megmutatn�nk nektek – felelte, mik�zben fel�llt az asztalt�l, ahol eddig �lt. – K�vessetek l�nyok – tette hozz� mosolyogva, mik�zben megindult egy lefel� vezet� l�pcs�sor ir�ny�ba.

Fogalmam se volt r�la, hogy m�gis hova vezethetett minket az a l�pcs�sor, de nem sokkal k�s�bb Elliott felvil�gos�tott minket.

• Ez itt a pincehelyis�ge a k�v�z�nak – kezdett bele, mik�zben mind meg�lltunk a l�pcs�sor alj�n �s k�rbe �lltuk a k�t fi�t. – Ahhoz hogy jobban megismerj�tek a k�pess�geiteket �s r�j�jjetek arra, hogy mostant�l m�gis mire vagytok k�pesek, komoly edz�sekre lesz sz�ks�getek – tette hozz� komolyan, majd az els�, baloldalon tal�lhat� ajt�hoz l�pett. – Itt van az edz�terem, ahol mi seg�t�nk majd nektek a felk�sz�l�sben �s a k�pess�geitek kezel�s�ben – vezetett be minket a terembe, ahol k�l�nb�z� edz�g�pek �s felszerel�sek voltak. De volt egy nagyobb r�sze is a helyis�gnek, ami �res volt. Ott a padl�t �s a falakat is matracok bor�tott�k. Fogalmam se volt, hogy mire volt igy kialak�tva, de id�vel majd biztosan r�j�v�nk.

Elmagyar�zta, hogy mennyire fontos szerep�k volt val�j�ban az edz�seknek. Ezek hozz� seg�thettek minket ahhoz, hogy elsaj�t�tsuk a k�l�nb�z� harci technik�kat a term�szetf�l�tti l�nyek ellen, �s k�zben a k�pess�geink is folyamatosan fejl�dhettek. Megtudtuk, hogy edz�sekb�l lesznek egy�niek, de csoportosak is egyar�nt. Azt is tudatt�k vel�nk, hogy �n voltam az egyetlen, aki aznap �jszaka �sszetal�lkozott egy igazi v�mp�rral. �gy t�nt az �n DNS-em m�r els�re bedobott engem a m�ly v�zbe. Wesley szerint kit�n�en kezeltem az akkori helyzetet amir�l Elliott sz�molt be neki. Nem voltam ugyan azon a v�lem�nyen, de �k biztosan jobban tudt�k, mint �n.

• Nem volt t�l neh�z dolgom am�gy – vontam meg a v�llamat, mik�zben visszagondoltam arra az est�re. – Egy ismeretlen hang sz�lalt meg a fejemben, amely seg�tett abban, hogyan is csin�ljam. Egyszer�en csak az utas�t�sait k�vettem – vallottam be �szint�n, mik�zben a teremben minden szemp�r r�m szegez�d�tt.
• Teh�t vele m�k�dik a k�l�nleges telep�tia – sz�lalt meg Elliott, mik�zben elt�n�dve m�regetett engem �s k�rbej�rt p�rszor. Nem �rtettem ez mi�rt volt j� neki, de kezdett egyre ink�bb frusztr�lni vele. Azt�n hirtelen r�n�zett Wesley-re, aki szint�n megd�bbent bar�tja �ll�t�s�n. – Nem gondoltam volna, hogy � lesz a kiv�lasztott – tette hozz�, mik�zben k�zelebbj�tt �s pont velem szembe �llt meg. Tekintet�nk nem sokkal k�s�bb �sszekapcsol�dott, majd a k�k szeme hirtelen megvillant, engem pedig egy olyan �rz�s ker�tett hatalm�ba, amit sehogy sem tudtam megmagyar�zni.
• Mi a fene volt ez? – k�rdezte Emese elk�pedve, mik�zben v�gign�ztem a l�nyokon, akiknek egy pillanatra szint�n megvillant a k�l�nleges szemsz�n�k. De nem �rtettem, hogy m�gis mi v�ltotta ki ezt n�luk is.– Kiss� ijeszt� l�tv�ny volt – tette hozz� mik�zben tett egy l�p�st h�tra, ahogyan a t�bbiek is.
• Kider�lt az egyik legfontosabb dolog – felelte Wesley egy halv�ny mosoly k�s�ret�ben, hogy megnyugtassa a m�r kiss� felzaklatott l�nyokat. – Bella lett a vezet� v�mp�rvad�sz – tette hozz� komolyan, mik�zben mindannyiunknak t�tva maradt a sz�ja, bele�rtve nekem is. – Ez azt jelenti, hogy � a leger�sebb k�ztetek �s kiz�r�lag az � utas�t�sait kell k�vetnetek – t�j�koztatott minket, mik�zben pr�b�ltuk felfogni, amit az im�nt mondott. �n a l�nyok vezet�je? Kiz�rt. Nem voltam vezet� t�pus �s ezt �k is tudt�k.
• � pedig az �n utas�t�saimat – sz�lalt meg Elliott hirtelen, mik�zben ism�t r�m villantak a k�k szemek. �reztem egy elnyom�s szer� �rz�st, de minden bels� er�mmel megpr�b�ltam k�zdeni ellene. – Hi�ba pr�b�lsz k�zdeni ellene kisl�ny, ahhoz m�g t�l gyenge vagy, hogy felvedd ellenem a keszty�t – mosolyodott el g�nyosan, mik�zben �n csak f�jtattam egyet. Teh�t ezzel a bizonyos szemvillant�ssal pr�b�lt hat�st gyakorolni r�m �s elnyomni engem, hogy engedelmeskedjek neki. Rem�ltem, hogy egy nap ford�tva lesz �s �n nyomom el �t. – Kanyarodjunk ink�bb vissza a fontosabb dolgok ir�ny�ba – aj�nlotta, mik�zben vissza�lt mell�m. Teh�t � se volt egy norm�lis, h�tk�znapi ember. Gondolhattam volna.

Miut�n megtudtuk, hogy �n lettem a l�nyok k�z�tt a vezet�, a fi�k megmutatt�k nek�nk a pincehelyis�g t�bbi r�sz�t is. Volt egy ajt� az edz�teremmel szemben is, ahol k�l�nb�z� sz�mit�g�pek �s elektronikai eszk�z�k voltak felsorakoztatva. Azokon olyan programok futottak, melyek jelezt�k a v�mp�rok jelenl�t�t a k�zelben. A med�lok, a sz�mit�g�pes programmal egyid�ben voltak k�pesek jelezni a v�mp�rok jelenl�t�t a k�rny�ken. Abban a pillanatban szerencs�re egy sem tart�zkodott a v�rosban vagy annak k�rny�k�n, ami�rt nagyon h�l�s voltam. M�g mindig elfogott egy bizonyos szint� retteg�s, amint meghallottam azt a sz�t, hogy v�mpir. Nem �lltam m�g k�szen egy �jabb bevet�sre. M�g nem.

De a sz�mit�g�pek nem csak a v�mp�rokat jelezt�k, hanem minket is. A k�t fi� a sz�mit�g�pes programok seg�ts�g�vel pontosan meg tudt�k mondani, hogy mikor, merre tart�zkodtunk. Ezen kiss� kiakadtam, mivel egy�ltal�n nem szerettem, ha l�thatatlan nyomk�vet�vel rendelkeztem. Ehhez m�g hozz� kellett szoknom, ahogyan m�s dolgokhoz is. Biztos voltam benne, hogy innen tudtak ennyi mindent r�lunk. �s nem t�vedtem sokat, mivel igy is volt. Ezt maga Wesley mondta el nek�nk.

A kutat�terem, ahogyan a fi�k h�vt�k, tele volt m�g k�l�nf�le k�nyvekkel �s k�ziratokkal. Voltak k�zt�k r�gebbi p�ld�nyok, de ugyanakkor �jabbak is. Felfedeztem azokat a k�nyveket, melyek mind a mi ritka DNS-�nkr�l sz�ltak. Ott volt a sz�rke farkas�, a hegyi vadmacsk��, az oroszl�nmajmocsk��, a feh�r tigris� �s az amuri leop�rd� is. El�sz�r azon gondolkoztam, hogy leveszem a saj�tomat polcr�l �s beleolvasok, de f�ltem att�l, amit megtudhattam bel�le. �gy ink�bb �gy d�nt�ttem, hogy majd id�vel �gyis mindent megtudok �s otthagytam a k�nyvet hely�n. A helyis�gben volt m�g egy hossz� asztal, t�bb sz�kkel k�rbev�ve. Wesley �s Elliott egyszerre intett nek�nk, hogy foglaljunk helyet az asztal k�r�l. Az asztal egyik v�g�ben Elliott foglalt helyet, a m�sikn�l pedig �n �ltem, mert Wesley ragaszkodott hozz�, hogy az, az �n helyem. Pedig �n annyira nem szerettem volna m�r Elliott szeme el�tt lenni, hogy az egyszer�en megmagyar�zhatatlan volt.

Wesley �s Elliott �jra sz�ba hozta a v�mp�rvad�szatot. Ism�telten elmondt�k, hogy a med�l volt az, ami jelezte, ha v�mp�r volt a v�rosban �s annak k�rny�k�n. A med�lra sz�ks�g�nk volt az �tv�ltoz�shoz, mert akkor haszn�lhattuk k�pess�geink sz�z sz�zal�k�t. Ugyanakkor k�nnyebb volt a v�mp�r tart�zkod�si hely�t felkutatni �s megtal�lni, ha �t voltunk v�ltozva, mint v�mp�rvad�szok. �tv�ltozni csak olyan helyen volt szabad, ahol nem l�thattak meg minket �s ahol nem tart�zkodott abban a pillanatban senki. Kiz�r�lag csak olyan v�mp�rokra t�madhattunk, akik ny�ltan emberre vad�sztak, vagy esetleg akik r�nk t�madtak. K�nny� volt �ket felismerni a karmazsinv�r�s szem�kr�l, hal�ls�padt, m�rv�nykem�ny b�r�kr�l, hihetetlen gyorsas�gukr�l �s emberfeletti erej�kr�l.

A val�di v�mp�rok teljesen elt�rtek a mitol�giai v�mp�rokt�l. Nem voltak szemfogaik, nem aludtak kopors�ban, nem �gtek el, ha kil�ptek a napf�nyre, nem hatott r�juk a szentelt v�z �s a kereszt sem. Viszont emberfeletti sz�ps�g�kkel k�pesek voltak beh�l�zni �ldozataikat �s a napon gy�m�ntragyog�ssal csillogott a b�r�k. Egy v�mp�rt viszont csak egyetlen egy m�don lehetett meg�lni. Sz�t kellett t�pni �s el kellett �getni a darabjait. Ha az el�get�s nem t�rt�nt meg, a v�mp�r k�pes volt mag�t �jra �sszerakni �s meggy�gyulni. Ett�l a fr�sz ker�lgetett engem, ahogy magamban elk�pzeltem a dolgot. Teh�t a v�mp�rok m�gsem voltak elpuszt�thatatlan l�nyek. Csak az emberek sz�m�ra voltak elpuszt�thatatlanak, sz�munkra nem. Mi k�pesek voltunk arra, hogy elpuszt�tsuk �ket.

• Lenne itt m�g valami a v�mp�r vad�szaton k�v�l, ami szint�n fontos – sz�lalt meg Wesley, mik�zben Elliotra n�zett, majd r�m �s v�g�l a l�nyokra, kiszak�tva engem a gondolataim sokas�ga k�z�l. �r�ltem m�r, hogy kicsit elkanyarodtunk a v�mp�ros t�m�kt�l. Lassan fel�lltunk az asztalt�l �s mind visszament�nk a k�v�z� el�ter�be.
• Mint ahogyan azt l�tj�tok, ez egy teljesen felszerelt k�v�z� – fordult k�rbe Elliott, mire mind kuncogni kezdt�nk. – �s mivel a l�tszatot fent kell tartani, ez�rt ti kedves l�nyok, ezen t�l itt fogtok dolgozni – jelentette be mosolyogva, mik�zben mi led�bbenve �lt�nk le az el�tt�nk lev� sz�kekre. – Ha j�l tudom, Bella nemr�giben m�r elk�ld�tt egy �n�letrajzot – kacsintott r�m gonoszul, �n pedig legsz�vesebben let�r�ltem volna a k�p�r�l az a vigyort, ami nem sokkal k�s�bb megjelent az arc�n.
• Aha – motyogtam az orrom alatt kiss� m�rgesen. – Vissza szeretn�m vonni a jelentkez�semet, ha lehets�ges! – n�ztem r� Elliottra, mire � hevesen megr�zta a fej�t �s elnevette mag�t.
• M�r nem lehets�ges – felelte r�viden �s egyszer�en. – Wesley a szak�cs, �n leszek a beugr�, ti pedig a pinc�rn�k – jelentette ki �nel�g�lten, majd nem sokkal k�s�bb elt�nt az egyik ajt� m�g�tt. P�r perc m�lva viszont visszat�rt, �t ruhazs�kkal a kez�ben. – Itt vannak a munkaruh�itok – adta oda mindenkinek a n�vre sz�l� zs�kj�t.

Amikor kih�moztam a ruh�t a zs�kb�l, teljesen led�bbentem. Az egyetlen hordhat� darab, a r�vid ujj�, fodros feh�r bl�z volt tal�n. A szoknya �s a k�t�ny viszont egyszer�en borzalmas volt. A szoknya teljesen habos-babos volt feh�r, illetve lila �tmenetekkel. A k�t�ny eg�sz egyszer� lett volna, ha nem lett volna rajta egy k�zepes nagys�g� lila, kit�m�tt sz�v. Voltak m�g k�l�nf�le kieg�sz�t�k hozz�, mint a ruha sz�n�hez passzol� hajp�nt valamint egy kis sarokkal rendelkez� fekete cip�. V�gign�ztem a l�nyokon, akik teljesen oda voltak meg vissza a saj�t ruh�jukt�l. Tal�n csak Orsi arc�n l�ttam n�mi nemtetsz�st az egyenruh�ja l�tt�n. Tudtam, hogy � se volt az ilyesfajta ruh�k kedvel�je.

• Mondj�tok, hogy ezt nem gondolt�tok komolyan – n�ztem r� a k�t fi�ra, mik�zben feltartottam a ruh�t. – Nekem eszem �g�ban sincs ezt a ruh�t felvenni – tiltakoztam hevesen megr�zva a fejemet, mik�zben a l�nyok s�hajtozni kezdtek, kiv�ve persze Orsit, aki valahol tal�n egyet �rtett velem. – Ez itt tiszta g�z. M�g a v�mp�rvad�sz kin�zetem is jobb enn�l, pedig az se valami h�tk�znapi – tettem hozz� kiborulva, mik�zben morogva lehuppantam a sz�kemre. �reztem, hogy a hangulatom miatt sorra el�j�ttek a v�ltoz�sok rajtam, de most az egyszer nem t�r�dtem vel�k.
• Menjetek fel az emeletre �s pr�b�lj�tok fel �ket. Szeretn�nk l�tni, hogy n�znek ki rajtatok – mondta Wesley kedvesen mosolyogva, a l�nyok pedig vigyorogva b�lintottak. – Az �lt�z� az emelet legv�g�n van, jobb oldalon – vil�gos�tott fel minket, mik�zben magunkhoz vett�k a ruh�kat �s felvonultunk a megadott helyre. �n m�r tiszta sz�vb�l ut�ltam a ruh�t, pedig m�g fel sem pr�b�ltam.

Az �lt�z�ben mindannyian felvett�k az egyenruh�kat. �n �lt�z�s k�zben szem�gyre vettem kicsit az �lt�z�t. A falak feh�rek voltak, k�t ablak vil�g�totta meg a helyis�get, a padl�n pedig egy hatalmas bolyhos fekete padl�sz�nyeg volt let�ve. Szem�lyre sz�l� szekr�nyek sorakoztak a fal jobb oldal�n, vel�k szemben pedig egy �ri�si t�k�r foglalt helyet alatta egy hossz� sminkasztal �llt. Volt m�g egy kanap� is, el�tte egy kis doh�nyz�asztallal. Az �lt�z�h�z tartozott m�g egy mosd� is, zuhanyz�val.

A l�nyokon eg�sz j�l festettek a ruh�k, de �n �gy �reztem magam benne, mint egy cirkuszi boh�c. M�r csak a piros orr hi�nyzott az �ssze�ll�t�sb�l. A ruh�k egyform�k voltak, csup�n sz�nben t�rtek el egym�st�l. Az eny�m lila-feh�r kombin�ci�b�l �llt, m�g az Orsi� narancss�rga-feh�r, Emes��-� r�zsasz�n-feh�r, Andre�� barna-feh�r, Wand�� pedig k�k- feh�r volt. Az �sszes l�nyt leny�g�zte a ruh�juk l�tv�nya, m�g engem �s Orsit kev�sb�.

�ppen kin�ztem az egyik ablakon, amikor hirtelen valamelyik l�ny a n�gy k�z�l karon ragadott, �s akaratom ellen�re maguk ut�n r�ngattak a f�ldszintre ahol a fi�k v�rakoztak. Amikor megl�ttak minket, sz�jt�tva n�ztek v�gig rajtunk �s elismer�en f�ttyentettek egyet, mik�zben �n �tfontam a karjaimat a mellkasom el�tt.

• Nagyon j�l n�ztek ki l�nyok – dics�rt meg minket Wesley mosolyogva, mik�zben Wanda �s Emese p�rd�ltek egyet ott helyben ahol �lltak. Ezen kuncogtam egyet, mik�zben a szemeimet forgattam rajtuk.
• Tiszt�ban vagyok vele, hogy ti ketten – mutatott r�m �s Orsira. – Nem nagyon b�rj�tok az ennyire k�l�nc darabokat, pedig kifejezetten j�l �ll nektek – n�zett r�nk Elliott, majd eleresztett egy f�loldalas mosolyt fel�nk. – Higgy�tek el, id�vel megszokj�tok �s m�r fel sem fog t�nni nektek, hogy rajtatok vannak ezek az egyedi tervez�s�, pinc�rn� egyenruh�k – tette hozz�, mire halv�nyan elfintorodtam, kifejezve ezzel nemtetsz�semet.

Miut�n vissza�lt�zt�nk az eredeti ruh�inkba, a fi�k ismertett�k vel�nk a tov�bbiakat. A k�v�z�ban Reggel kilenct�l d�lut�n hatig kellett dolgoznunk. Augusztus elsej�re tervezt�k a megnyit�t �s rengeteg vend�gre sz�m�tottak. A munka mellett m�g �rj�raton is r�szt kellett venni. Naponta k�t l�ny, p�r �r�ra k�rbe kellett j�rja a k�rny�ket, ahol felbukkanhattak a v�rsz�v� l�nyek. Minden furcsas�got, amit �szrevettek, azt mindenk�ppen tov�bb�taniuk kellet nekem, vagy Elliottnak. M�g egy h�napja se volt annak, hogy idek�lt�ztem, m�ris fenekest�l felfordult az �letem. De ennek ellen�re m�gsem b�ntam meg az akkori d�nt�semet. J�hetett b�rmi, �lltam el�be!

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s